Szivattyúk
A vízgépek teljesítményét a járókerekeken átáramló vízmennyiség és az emelőmagasság, illetve az esés határozza meg. Ez utóbbit szemléletesen m-ben is meg szokták adni, de ez valójában azzal a súlyegységre vonatkoztatott fajlagos munkával egyenlő, amely szivattyúknál az egységnyi súlyú víz teljes belső energiájának növeléséhez szükséges, turbináknál az egységnyi súlyú víz teljes belső energiájának csökkenése révén felszabadul.
Az örvényszivattyúk lényeges szerkezeti eleme a járókerék, mely több, radiálisan elhelyezett lapátot tartalmaz. A szívócsonkon beszívott folyadék a járókerékbe belép, végighalad a lapátok között, a forgórész lapátjai pedig a motor által szolgáltatott nyomatékot átadják a folyadékáramnak, ezzel megnő a folyadék entalpiája, majd a csigaházon érintőlegesen kialakított nyomócsonkon keresztül a folyadék távozik a szivattyúból.
Vannak kettős beömlésű járókerékkel szerelt szivattyúk (két egymással szembefordított járókerék), ezzel az axiális erő teljesen kiegyensúlyozható.
Nagyobb nyomás előállítására (például kazán tápszivattyúknál) többfokozatú szivattyút alkalmazunk. Itt az első fokozat után a folyadékot a következő fokozatba terelőlapátokkal ellátott vezetőkerék vezeti.
A szivattyúra jellemző a jelleggörbéje, mely a szállított mennyiség függvényében az előállított nyomást adja. A tényleges értékek a fogyasztók jelleggörbéjének és a szivattyú jelleggörbéjének metszéspontjában olvashatók le. A jelleggörbe tartalmazza még a teljesítményt és a hatásfokot, valamint az NPSH-t, ami a szivattyú szívóképességére utal, és szükséges a minimális szívó oldali nyomás meghatározásához.
Szivattyúkkal kapcsolatos ajánlatkéréshez kérjük kattintson a linkre és töltse ki az űrlapot: Kérdőív